Vajon tényleg igaz az, hogy a felhasználói magatartáson is látszik, hogy az adott user melyik nemzet szülötte? Elképzelhető hogy a globalizáció és az internet világában nem csak az IP cím azonosítja a felhasználót, hanem az internethasználatának dinamikája és természete is?
A Google olyan szolgáltatások tulajdonosa, (elég ha a keresőre, a videó-megosztóra, a hirdetési rendszerre, a Google+ szolgáltatásra, vagy a Maps profilra gondolunk), amiket aktív felhasználóként elég körülményes dolog nem igénybe venni, éppen ezért a Google által közölt világtrend adatok jól mutatják a magyar internethasználók ízlését.
Amikor a YouTube Magyarország csatornája közel nyolc hónapja útnak indult, még inkább aktuális lett a kérdés, vajon hogyan, milyen indítékkal használják a magyar internetezők a YouTube-t?
A hazai internet felhasználók tömegét 4.5 millió főre becsülik, akikből a YouTube adatai szerint 27% napi rendszerességgel felkeresi a Youtube.com portált és hozzávetőlegesen 16.4 percet tölt el rajta.
A YouTube jellegzetes közönsége vélhetően azokból a fiatalokból áll, akik beágyazott videók és linkek útján érik el a YouTube.com felületét. A magyar internetezőkre jellemző a webmesteri fogások felszínes ismerete, így ha egy videó egy blogon vagy egy szövegben beágyazásra került, azt a feltüntetett helyen tekintik meg, nem a YouTube felületén, ahol jobb minőségben, további videó javaslatokkal élvezhetőbb lenne.
A hazai internetezők körében tipikus jelenség a népszerű videók azonnali gyors felfutása, legyen az reklám, zene vagy humoros tárgyú tartalom. Ezek a videók vírusként terjednek a blogok, közösségi oldalak és az e-mail fiókok útvesztőjében, és néhány nap alatt hazai viszonylatban nézettségi rekordokat döntenek meg.
A magyar internetezők a YouTube-nak azokat ez elérési útjait követik, mint a világ többsége, de a videó felületen eltöltött idő mégis alacsonyabb. Nálunk kevéssé vált népszerűvé sorozatokat, oktatóvideókat, híreket nézni a videó megosztó felületén, a magyar internetező közösség főleg zenei videók megtekintésére használja a felületet. Ezzel szemben a magyar netezők megvalósítják a YouTube rémálmát is, gyakran és sok olyan videó kerül publikálásra a YouTube felületén, aminek minőségi kritériumai gyengék. Mivel nálunk van mód más videómgegosztó csatornát is választani, az ilyen videók az évek során, jobban megtalálták a helyüket azokon a portálokon.
A Google Zeitgeist adatai alapján a magyar internetezők habitusa részben beleillik a világtrendbe, ugyanis gyakran keresnek rá a YouTube felületén új IT eszközökre, filmekre vagy világeseményekre. Mivel a magyarok nem készítői olyan vírusvideóknak, amik végigsöpörnek az interneten ezért az ezeket generáló felhajtó erő kisebb. Igaz ránk, hogy a televíziós tartalmak (főleg a tehetségkutató műsorokból származók), komoly nézettségi átlagmutatókat döntöttek meg, de ez a külföldi felhasználói aktivitásban is nagyon erős.
Befejezésül egy példa. 2011 nyarán reklámfilmet forgattak Budapesten (ez igazán nagy brand tekintetében ez évi 3-5 alkalommal fordul elő maximum, úgy hogy a nagyközönség által használt városrészeken folyik a forgatás). Az amerikaiak egyik legendás autómárkáját, a Jeep Wrangler-t mutatta be az elkészült film, egy futurisztikus videó keretében, melyet az egyik legnépszerűbb videó játék a Call of Duty-val történt márkatársulás ihletett. A videó filmet belvárosi helyszíneken forgatta, egy magyar forgatócsoport, több héten át. A reklámvideót több külföldi feltöltő is elhelyezte YouTube csatorna felületén.
Magyarországon a feltöltést követő 4. napon történt beágyazásra a blog.hu felületére a videó, és a hazai megtekintések arányaiban tekintve is elmaradtak például a USA- beli felhasználókétól, bár túlszárnyalják az európai megtekintési arányokat. Mindez érdekes példája annak, hogy a Magyarországon generált tartalmak sem mindig népszerűek; viszont a legnépszerűbbek a zenei videókon kívül azok a tartalmak, amiknek televíziós forrásuk van.
